Szegény Johnny már kiskorában se kapott sokat a meleg családi fészekből. Szülei ugyanis állandóan költözködtek, s mire végül megállapodtak Floridában, házasságuk odáig jutott, hogy édesapja otthagyta a családot. Ekkor Johnny Depp 7 éves volt. Ez az év talán a legszomorúbb volt életében, ekkor halt meg nagyapja is, akihez még szüleinél is erősebb érzelmi szálak fűzték. A hányattatott sorsú fiú természetesen az iskolában sem szerepelt valami jól, kimaradt a középiskolából és hamar a drogok vonzáskörébe került. Szerencsére azonban volt valami, ami kihúzta a bajból, ez pedig nem más volt, mint a zene, egészen konkrétan egy elektromos gitár. Johhny Depp autodidakta módon tanult bele a gitározásba, és hamar egy zenekart is alapított barátaival: a banda a Flame, majd később a Kids név alatt futott, s először floridai bárokban, majd egész Amerikában turnézott. Johnny Deppből talán zenész is lett volna, ha akkori barátnője, Lori Allison be nem mutatja Nicolas Cage-nek, aki rögtön megérezte, hogy ebben a srácban van valami fantázia, s egyengetni kezdte karrierjét. Ahogy az lenni szokott, először egy tévésorozatban kapott szereplési lehetőséget, de nemsokára jött a nagy lehetőség: A rémálom az Elm utcában című - ma már inkább komikusnak tűnő - horrorfilmben játszhatta el egy ágyban elnyelődő hős szerepét. Viccet félretéve, azért jöttek olyan filmek is, amiben kibontakoztathatta tehetségét. Az első ilyen a Cry baby volt, majd az emlékezetes Ollókezű Edward, nem is beszélve az Arizónai álmodozókról és a Gilbert Grape-ről, amit már csak a kölyök Leonardo di Caprio miatt is érdemes megnézni: félelmetesen jól alakítja Johnny Depp szellemi fogyatékos kisöccsét. Johhny Depp tehát sztárrá vált, mégpedig "botrányos típusúvá": a hírek nem éppen hidegvérű, angolos viselkedéséről (pl. szétverte a berendezést egy bárban) és zavaros nőügyekről szóltak. Olyan csinos hölgyek fordultak meg az oldalán, mint Winona Ryder, Kate Moss, legutóbb pedig Vanessa Paradis, akitől kislánya született 1999-ben.